2014. március 3., hétfő

II.fejezet : Az első nap

Reggel mikor meghallottam a telefonom, először frászt kaptam. Tegnap este majdnem egy órán keresztül kerestem azt a számot, amire érdemes, legalább kellemes felébredni.
Tévedtem. Olyan zene nincs, amelyre jókedvvel kel fel az ember szeptember elsején. Avicii-Wake me up-jára ébredni nem a legjobb, de valahogy mégis jobbnak tűnt mint a többi, amit választhattam volna.
Kibotorkáltam a fürdőszobába, amikor finom illat ütötte meg az orromat. Anyu főzött! Imádom az ilyen reggeleket. Eddig reggelire nem nagyon szokott, mivel én még nagyban aludtam, ő meg indult dolgozni. Egyből irányt változtattam, és lesiettem a lépcsőn. Anya éppen telefonált, közben bájosan intett, hogy üljek le Apu mellé, aki újságot olvasott. Hamarosan tálalta a meleg rántottát, mellé paradicsomot amiből egy mosolygós arcot tett ki :) , uborkát, paprikát, és még hasonló finomságokat.
Tele hassal indultam fel a fürdőbe, mikor megpillantottam a faliórát rájöttem, sietnem kell, hisz nem késhetek el az első napon! Gyors fogmosás, hajrendbetétel (na jó, ez egyáltalán nem volt gyors, háromszor fogtam össze a hajam és engedtem ki), majd nyomás ruhát választani! A végeredmény ez lett: mintás, fehér trikó, farmershort, citromsárga Converse..
Mikor már kiléptem az ajtón, megcsörrent a telefonom. Ki lehet az aki ilyenkor képes felhívni? Kata. Hát persze, ki más lehet ilyen dilis, hogy felhív, mikor nem több mint 5 perc és látjuk egymást?
Csak meg akarta kérdezni, biztos jövök-e suliba, közbe az ikertesójával, Olivérrel üvöltözött, miszerint megette a kajáját. Kiderült, hogy elrakta már a táskájába. Tipikus :) Kata laza lány, szétszórt. Nagyon kedves, megértő, a legjobb barátnő akit kívánhatnék, de sokszor hisztis. Na, nem mintha én nem lennék az!
A suliba érve egyből a nyakamba ugrott. A háttérben láttam Dávidot, a fiúkkal beszélgetett, úgy látom beilleszkedett. Lakers-es sapkában volt, rajta fekete napszemüveg, fehér póló, térdgatya. Máskor csak lenéztem az ilyen ,,szweg" fiúkat, de neki jól állt ez a stílus. Végigmértem magam. Szép páros lehetnénk, talán... Mégis mi ez a szöveg? Én ilyeneket gondolok egy fiúról? Akit még nem is ismerek?
Úgy döntöttem, inkább elmegyek büfézni Katával. Én egy szénsavas vizet vettem, ő meg egy Fantát. Felbaktattunk az emeletre, a termünkbe. Az ismerős illat megcsapta az orromat, és régi emlékek kezdtek el cikázni a fejemben.  Leültünk a bal oldal 3. padjába. Harmadik éve ülünk itt, mindenki másnak már legalább 2 másik helye volt az ötödikesen kívül. Azt mondják, hogy ők a honfoglalókat, mi meg maradiak vagyunk, mint az utóbbi két évben, most is megkaptuk. Ezeken a ,,beszólásokon" mi már csak nevetünk,esetleg visszaszólunk valami frappánsat.Ha minden ilyesmit felvennénk, már rég bőgve rohannánk haza.
Lassan mindenki megérkezett. Dávid Beni mellé ült, a mi oszlopunkba, az  utolsó padba. Már csak egy hely maradt, mellettünk Annának foglaltuk a helyet Helgával. Furcsa, hogy ilyen jóban vannak, mivel teljesen ellentétes a stílusuk: Helga ,,igazi csaj", szereti a rózsaszínt, tökéletesen öltözködik, a haja  mindig szép egyenes, Anna viszont a természet híve, nem szereti a mű dolgokat, (bár még magának se vallja be, hogy igazából ő is ilyeneket készít, photoshoppol), szemüveges, mindig szétszórt, azt se tudja hol van a feje.
Becsengettek. Az ismert hangról egyből eszembe jutottak ma már másodszor az emlékek. Úgy elkalandoztam, hogy Klára néni üvöltött rám, miért nem jegyzetelek, blabla... Már megszoktam.  A z osztályfőnökünk olyan, mint egy hárpia: mindenkivel  mindenért, mindig ordítozik.
Hamar vége lett a diktálásnak, utána meg azt csináltunk, amit akartunk. Katával elővettük a telefonunkat(ez egy kivételes alkalom, a suli szabályzata tiltja a telefonozást, de ilyenkor még nem szólnak érte) és elkezdtünk lesifotózni másokat. Hülye szokásunk, de van amikor versenyzünk, hogy ki tudja a legbénább képet csinálni valakiről. Most is ezt csináltuk. Kő-papír-ollóban alulmaradtam, ezért Kata választhatott alanyt. Egyből rávágta hogy Dávid. Én meg azt hogy KIZÁRT!
-De miért? Olyan cuki képeket csinálhatnánk róla! - kezdett nyálas hangon beszélni. Ilyenkor általában én is válaszolok, de most nem volt kedvem viccelődni.
-Kizárt. Inkább mondj egy másik nevet! Mi lenne, ha Olivért fotóznánk? - próbáltam terelni, mivel tudtam, hogy imádja amikor megfenyegetheti a bátyját valamivel, hogy felrakja a netre.
Összehúzott szemekkel vizslatott, majd rábólintott.
Hamar véget értek az órák, mivel csak osztályfőnökik voltak.
Hazaérve lehuppantam az ágyra, és visszaidéztem a napomat, végülis, nem volt olyan rossz :)

A mai napom: 10/8 :)

2014. március 2., vasárnap

I. fejezet: Az évnyitó

Nemrég történt meg, hogy az igazgatónő kimondta a végső szót: Jó nyári szünetet kívánok!
Akkor kezdődött minden jó. Barátokkal bulizás (már amennyire egy nemsokára 14 éves gyereknek engedik), lustulás, délig alvás, gépezés, nyaralás, fürdés, és még sorolhatnám. De eljött az a nap, amelyiknél minden gyerek ilyesmiket kiabál: BÁRCSAK VISSZAMEHETNÉK AZ IDŐBEN!
Vége. Negyed óra múlva sétálhatok be a sulimba, igazi hetedikesként. Fúj, már a gondolattól is rosszul vagyok...iskola...tanulás... Mint minden rosszban van valami jó: legalább találkozhatok a barátaimmal nap mint nap.
Miután felvettem az ünneplőmet (ismét pfuj), ránéztem a körmeimre. Viccesnek nyilvánítottam, mert még tegnap Kata átjött, és egymásnak kifestettük...hát, nem lettek túl szolidak, az enyémen kakik voltak neon pink alappal, az övé libafos színű fekete kriszk-krakszokkal volt díszítve. Végül úgy döntöttem, nem mosom le, ráér este is.
Mikor odaértem, láttam, hogy Kata és Anna a büfénél álldogálnak, ahogy több tucatnyi másik diák. Nem értettem, miért vár mindenki ott, kint lenne a gyülekező elvileg. Nagy nehezen átvergődtem magam a tömegen, majd a két legjobb barátnőm közé férkőztem. Szándékosan, vagy sem, de összenyomódva megöleltük egymást.
Anna sokszor nézett hátrafelé. Mikor már mutogatni kezdett, rájöttem, mit akar mondani. Mögöttünk állt az új srác. Dávidnak hívták. Úgy 170 cm volt, elég magasnak tűnt. Zöld szempár, dús barna haj, kifejezetten jól nézett ki. Mintha megállt volna az idő, miközben végigmértem. Akkor eszméltem fel, amikor kinyitott a büfé, ezért Katáék előrehúztak. Nem tudom, észrevette más is rajtam kívül, hogy bámulom az új fiút. Végre kiderült, miért álltunk sorba: piros-kék muffinokat árultak sulilógóval ellátva. Hát, szerintem nem érte meg tolongani egy 100 ft-os sütiért, de a barátnőim feltétlen venni akartak.
Éppen nyújtotta a büfés néni a muffint, mikor rájöttem, nincs nálam pénz. Fogalmam sem volt, mit csináljak, mikor odalépett mellém Dávid, és kifizette helyettem. Szóhoz sem jutottam a megdöbbentségtől, majd végül kiböktem egy köszi-t. A barátnőim odébb húztak, mert már a mikrofonpróba ment, és kezdődhetett az unalmas beszéd.
Mikor hazaértem, azt se tudtam mit mondott az igazgatónő, végig az új osztálytársunkra gondoltam...

A mai nap: 10/9...

2014. március 1., szombat

Bemutatkozás

Név: Onics Kitti
Életkor: 14
Hobbi: Kutyasétáltatás /Mogyoró <3/, rajzolás, festés, olvasás...
Külső:
Haj: Barna
Szem: Kék

Név: Ráthos Dávid
Életkor: 14
Hobbi: minden.
Külső:
Haj: Barna
Szem: Zöld

Név: Dáncs Ákos
Életkor: 14
Hobbi: Tv, gép, bringázás
Külső:
Haj: Szőke
Szem: Barna

Név: Zsáki Kata
Életkor: 14
Hobbi: Úszás
Külső:
Haj: Vörös
Szem: Zöld

Név: Zsáki Olivér
Életkor: 14
Hobbi: Úszás, gépezés
Külső:
Haj: Vörös
Szem: Zöld

Név: Bordás Anna
Életkor:14
Hobbi:Fényképezés, photoshoppolás :D
Külső:
Haj:Barna
Szem:Barna

Név: Selmeczy Benedek
Életkor:14
Hobbi: Gördeszkázás
Külső:
Haj: Sötétbarna
Szem: Kék


Név: Udvari Helga
Életkor:14
Hobbi: Szépségápolás, újságolvasás
Külső:
Haj: Szóke
Szem: Zöld

Név: Erdős Noémi
Életkor:14
Hobbi: Újságírás
Külső:
Haj: Világos barna, nem szőke!!
Szem:Kék


És még sokan mások!!

Elkezdődött...'14,03,01,20,28kor...

Sziasztok!
Ez a blog egy (KITALÁLT) lány életéről fog szólni :) Remélem tetszeni fog!


By:K<3